Sarkosan fogalmazva

Negyvennégymilliárd dollár boldog tulajdonosaként Warren Buffett azt is megteheti, hogy kimondja, amit mindenki tud, de nem illik emlegetni: egy-egy jó kis helyi háborún milliárdokat lehet kaszálni, még a háborús fenyegetés hatására is lehet játszani az árfolyamokkal, a hiénák rögtön lecsapnak a kínálkozó prédára, odafent pedig köröznek a hitelminősítő keselyűk. Kár is emiatt keseregni, legfeljebb eltűnődhetünk, milyen tragikus, hogy a népek időről időre saját vérüket is ontják a szabadság, egyenlőség, liberális demokrácia hatalmas, szivárványos hazugságáért. A „legyen ön is milliomos” (milliárdos) kedves biztatása szívet melengető, akár az esélyegyenlőség fokozása, annak idején a rabszolgákból is lehetett szabad ember, ha jól viselkedtek, vagyis példás rabszolgák voltak. Az egész emberiség kénytelen együtt élni a cinikus hazugságokkal, amelyek koronként kicsit változnak, de a lényeg ugyanaz: a pénz beszél, a kutya ugat. A magyar baloldal szellemi és erkölcsi bukásának alapvető oka, hogy éppen azokat hagyta cserben, akiknek a szavazataira ma is számít, mert mindig irányítója és haszonélvezője akart lenni akár a szovjet, akár az amerikai típusú kizsákmányolásnak, egyetlen törekvése, hogy ő legyen a megtermelt javak kezelője és elosztója. Így aztán nincs abban semmi meglepő, hogy a magyar balliberálisok az elmúlt negyed században Amerikától vártak és kaptak segítséget, támogatást, mert nincs is annál kényelmesebb állapot, mint amikor az igazságos és nyitott társadalom nevében lehet szolgálni a Warren Buffethez hasonló, nagylelkű befektetőket. Ez az összefüggés aligha ötlik fel abban a fogyatkozó szavazói körben, mely önmagát „hagyományos” baloldaliként határozza meg, és a Himnusz helyett ma is az Internacionálét énekelné szívesebben a vörös sálas, milliomos (milliárdos) elvtársakkal. Az ideológiai, politikai programtalanság évtizedei visszahatottak az emberi minőségre is, ezért olyan reménytelen a „megújulás”. Az egyre marginálisabb balliberális érdekközösség elszakadt a közérdektől már a Kádár-korban, az MSZMP és az MSZP nemcsak jogfolytonos, hanem hazugságfolytonos is. Így lett egy nagy, csődbe ment részvénytársaságból szerény betéti társaság, egy bel- és három kültaggal.