Sarkosan fogalmazva

Egyes térségek, országok előbbre jutnak az örök versenyben, aztán elkényelmesednek, majd jönnek a bevándorlók, menekültek, akik betöltik a demográfiai űrt, és lassan új nép, új ország születik. Erről mi, magyarok sokat tudnánk mesélni, de az nagyon szomorú mese lenne. 2002-től nemcsak gazdasági és erkölcsi válságba sodródtunk, hanem olyan anarchiába, amelynek már semmi köze sem volt sem a szocializmushoz, sem a klasszikus liberalizmushoz. Már nem volt mit számon kérni az egymást követő kormányokon, mert értelmezhető programjuk sem létezett. A 2010-es választás tényleg az utolsó pillanat volt, amikor még menteni lehetett a menthetőt. Ezt valószínűleg érezte a nép, mert elege lett az ígéretekből és a pimasz hazudozásból. Nem csodát várt, hanem rendet. Leginkább valamilyen felfogható és követhető értékrendet, amit aztán az új alaptörvény megfogalmazott. Ha csak ezt az egy dolgot tette volna az Orbán-kormány, akkor is korszakot alkotott volna. Nem „váltott”, hanem alkotott. Ez rejlik minden hazai és külföldi, meg-megújuló támadás mélyén. A Nemzeti hitvallás két mondata elég volt a mérhetetlen felháborodáshoz. „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette”. A másik mondat: „Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb kerete a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értéke a hűség, a hit és a szeretet”. 2014 áprilisában, az új választás alkalmával emlékeznünk kell 2011. április 25-re, amikor az alaptörvény megjelent ezekkel a balliberálisok számára felháborító, elfogadhatatlan kijelentésekkel. Ha egyáltalán volt az elmaradt rendszerváltozásnak valamilyen dátumhoz is köthető eseménye, ez volt az a nap. Történelmi bűn volt 1989-90-ben a valódi alkotmányozás elmulasztása, de érthető ma már ennek az oka is: ez biztosította a korábbi politikai és gazdasági elit átmentését és két évtizedig tartó uralmát, amit „békés átmenetnek” neveztek. És valóban, úgy mentünk át a szocializmusból a kapitalizmusba, hogy a nép csak igen lassan döbbent rá, hogy már megint csúnyán becsapták. Ezért szeretné a balliberális ellenzék hatalomra jutása esetén visszavonni az alaptörvényt. Főleg a Nemzeti hitvallás fáj nekik, a nemzet és a hitvallás.