Orbán Viktor minderről pénteken nyilatkozott magyar újságíróknak, miután részt vett a vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón, ahol az Európai Unió parafálta a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást Grúziával és Moldovával, egyben megállapodást írt alá Azerbajdzsánnal a vízumkötelezettség enyhítéséről.
Európa érdeke is
A magyar kormányfő szerint a világban zajló, az európai gazdaságoknak kihívást jelentő változások miatt új együttműködési formákra és keretekre van szükség. Ezért – mint fogalmazott – a keleti partnerségi program, vagyis olyan országok bevonása az európai uniós együttműködési rendszerbe, amelyek nem tagjai a közösségnek, „nemcsak nekik érdekük, hanem nekünk, európaiaknak is”.
„Világosan meg kell mondani a választóinknak, hogy Nyugat-Európában ugyan sokan ellenzik a további bővítést, de bővítés nélkül az európai gazdaság nem lesz versenyképes" – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki ennek megfelelően kiállt a szabadkereskedelmi megállapodások és a további integráció mellett. Hozzátette, hogy ezért nem érdemes úgy felfogni a keleti partnerségi együttműködést, „mintha mi szívességet tennénk” a ma még az EU-n kívül lévő államoknak.
Történelmi esemény
Mindennek alapján nagy dolognak, történelmi eseménynek nevezte, hogy Grúzia és Moldova „a csatlakozás ösvényére lépett” a soros EU-elnöki posztot betöltő Litvánia fővárosában.
Azzal kapcsolatban, hogy Vilniusban elmaradt a társulási megállapodás aláírása az EU és Ukrajna között, a kormányfő azt mondta, tudomásul kell venni, hogy Ukrajna egy különböző ország: egy európai ország, de más a politikai kultúrája, és másképpen van szervezve a társadalma és a gazdasága is. „Ezért ha együtt akarunk velük működni – ami most nem sikerült –, ahhoz több időre, türelemre és kölcsönös alkalmazkodásra lesz szükségünk. Tehát ez nem egy lezárt történet, itt még dolgoznunk kell majd" – mondta.
Rossz hír
A felvetésre, hogy Ukrajna azért is különösen jelentős Magyarország számára, mert Kárpátalján nagy számú magyar kisebbség él, Orbán Viktor így válaszolt: az Ukrajnában élő magyar kisebbségnek az lett volna jó, ha Ukrajna és az EU Vilniusban megállapodik. Az, hogy ez nem történt meg, rossz hír a kárpátaljai magyaroknak, de nem jelenti azt, hogy véglegesen lezárult az együttműködés lehetősége az unió és Kijev között, „csak időben hátrébb tolódott” – mondta.
A lengyel–svéd kezdeményezésű keleti partnerségi program az unió 28 tagjára és hat szovjet utódállamra, Ukrajnára, Fehéroroszországra, Moldovára, valamint a három Kaukázuson túli köztársaságra, Grúziára, Azerbajdzsánra és Örményországra terjed ki.
Nem tudták meggyőzni Ukrajnát – találkozó Vilniusban
A találkozó két legfontosabb eleme az ukrán–EU társulási és szabadkereskedelmi szerződés aláírása volt. Fordulatot jelentett a csütörtök este, amikor a litván elnök azt közölte, az európai vezetők a csütörtök esti munkavacsora alatt sem tudták meggyőzni az ukrán elnököt, hogy írja alá a történelmi jelentőségű társulási szerződést az Európai Unióval. Úgy tűnik, hogy az érvek nem győzték meg Viktor Janukovicsot – mondta újságíróknak a vacsora után Dalia Grybauskaite litván elnök.
Cameron panaszkodik és twitterezik
Egy másik szálon haladva David Cameron brit miniszterelnök bírálta Andor Lászlót, amiért az sajnálatos túlreagálásnak tartja a EU-munkavállalók szociális ellátásának szigorítására bejelentett terveket. Cameron Twitter-üzenetet írt, valamint José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek panaszkodott az EU-csúcson.