Nagyon várt Karácsony
Az Advent időszakában egyre jobban erősödik „vágyunk” a Karácsonyra, akár kettesével is letudnánk a hátralévő időszakot. Nem türelmetlenség, hanem sokkal inkább a fáradtság érződik ki a beszélgetések hangulatából, jó lenne már „… megnyugodni, mindent, mindent elfeledni”.
Valóban, ebben az évben minden gyorsított menetben történt, a mögöttünk lévő 11 hónap bármelyikére visszaemlékezve kijelenhetjük, kiszaladt alólunk az idő. Problémák és gondok tömege teszi próbára a mindennapok világában boldogulni akaró embert, részben függetlenül attól, hogy milyen társadalmi státuszban és körülmények között éli az életét. Azonban egészen biztos, hogy még mindig nagyon sokan élnek továbbra is rosszul Magyarországon. Nagyon sok család életében jelentenek leküzdhetetlennek tűnő problémákat
a bankok és a multinacionális cégek korábbi gátlástalan túlkapásaiból keletkezett szerződésszegések és annak káros következményei. Az egymást érő világ és európai gazdasági válságok nyomasztó hatásait, csak részben lehetett kezelni nemzeti eszközökkel és hazai huszárvágásokkal. Sokat kell még dolgoznunk azért, hogy mindenki meg tudjon állni a saját lábán, és az ország elbírja azok terheit is, akik még nem, vagy már nem tudnak a viselésében közreműködni.
Azonban látni és tapasztalni lehet azokat a változásokat, melyek a nemzet és az ország közös dolgaiból rendezésre kerültek. A családok helyzetének megerősítése, a gyermeket vállalók, nevelők és a női munkavállalók fokozott védelme, a gazdaság világából még hiányzó munkahelyeket helyettesítő közfoglalkoztatás működtetése, a rezsiköltségek csökkentése, a munkahelyvédelmi programok, az ágazati béremelések, az adókedvezmények és a folyamatban lévő saját forrásból is induló infrastrukturális, illetve gazdaságot erősítő fejlesztések annak is köszönhetők, hogy egyre többre vagyunk képesek.
A mindennapok küzdelmei emésztik az erőtartalékot, és 2013-ban a magyaroknak kevés idejük volt a pihenésre és kevés idő maradt a feltöltődésre. Lelki muníciót azért meríthettünk néhány magyar sikerből, melyek közül mindenkinek volt lehetősége, ízlésének és értékvilágának megfelelően válogatni. Az igazán fontos mérőóra természetesen a saját életünk alakulását mérő „szerkezetünk”, melynek változásait hajlamosak vagyunk sajátságos szemüvegen keresztül figyelni. Ennek az adja különlegességét, hogy gyakran váltogatjuk a különleges szemüveg lencséjét és soha nem tesszük vissza az előzőt. Ez viszont azt is okozhatja, hogy könnyen elfelejtjük azt, amit az előzővel még jónak láttunk, ha a következő már nem annyira tetszik, vagy éppen nem befolyásolja az életünket. Mindig az utolsó lencsén látottak után mondunk véleményt, és soha nem az összesről összegezve, ami zavarhatja a tisztánlátást.
Nem lenne méltó egy helyi újság ünnepi számának tartalmához, ha eredménylistát tennék közzé azokról az intézkedésekről és fejlesztésekről, melyek többek között az itt élő közösség javára megvalósultak ebben az évben. Ezért csak annyit jelzek a kedves Olvasók felé, hogy lehetőségeimhez, befolyásomhoz mérten törekedtem arra, hogy az önkormányzatok, a közszféra dolgozói, a gazdasági szereplők, vállalkozók, gazdálkodók, termelők, az egyházak, a civil szereplők és természetesen számos választópolgár ügyében segítsek a magam, és a Magyar Országgyűlés Fidesz-KDNP frakciójának erejével.
Akinek tudtunk segíteni, le tudják mérni a saját mérőórájukon a 2013-as évet, akinek még nem tudtunk, annak pedig remélem a jövőben sikerülni fog. A munkával és a ránk következő kihívásokkal majd foglalkozzunk akkor, amikor odaérünk, amikor elénk kerül. Vízkereszt után lesz időnk felkészülni és lesz lehetőségünk erőt gyűjteni a következő, 2014-es évhez.
Az a fontos, hogy a sok munka és feszültség után, legyen erőnk a lehető leggyorsabban alkalmazkodni a világ legszebb ünnepének hangulatához, amennyire lehet, tegyük félre a gondjainkat és nyissuk meg a szívünket a Karácsony Éjjelén érkező Szeretetnek.
Az Isteni Fény újra megvilágítja igazi arcunkat, láthatóvá válik gyermeki önmagunk, eluralkodik bennünk a jóság, a szeretet, és szívünkben újra felzendülnek azok a Karácsonyi Énekek, melyeket még egykoron a szüleinktől tanultunk.
Keressük meg, de legalább hívjuk fel, érjük el azokat, akik fontosak számunkra, és találkozzunk velük, legyünk minél többször azokkal, akik számunkra a legkedvesebbek.
Engedjük ki a szeretetet, amit eddig visszatartottunk, legyünk szerethetőbbek, szeretetre méltók, mert valójában mindannyian erre születtünk.
Áldott, Boldog Karácsonyt és Sikerekben Gazdag Új Évet Kívánok!
Tasó László
országgyűlési képviselő
Nyíradony polgármestere