Lázítás
Stefka István
Ez szép. Hát ide jutottunk. Egy maroknyi, a választásokon súlyos vereséget szenvedett, úgymond hazai értelmiség itthon és külföldön folyamatosan, lankadatlan erővel aláássa a magyarság gazdasági függetlenségre irányuló küzdelmét, és hazug információkkal félrevezeti a tájékozatlan, balliberális külföldi értelmiséget. Miután a magyar balliberális oldal előreláthatólag képtelen törvényes eszközökkel kormányzó erővé válni – a Fidesz–KDNP három éve tartó népszerűsége is ezt bizonyítja –, ezért itthon a fiatalok egy részét erőszakos akciókra biztatja, külföldi támogatóit pedig arra ösztökéli, hogy szítson lázadást békeidőben a magyar nép által törvényesen megválasztott többségi koalíciós parlament és a kormányzat ellen, személy szerint Orbán Viktor miniszterelnök leváltását kell kierőszakolni. Ez akár terrorisztikus cselekménnyé is válhat.
Ilyet uniós ország ellen még senki sem merészelt tenni. Tudja Elfriede Jelinek Nobel-díjas drámaíró és társai, akik aláírták hazugságokra épülő kiáltványukat, hogy hol van Magyarország? Tudja, kik lakják, milyenek a magyarok, mennyire befogadók, mit tettek Európáért, a kereszténységért, az európai kultúráért több mint 1100 év óta? Tudja ez az osztrák hölgy, hogy mi az a diktatúra, mi az a bolsevizmus, mit jelent a szovjet megszállás, a kommunista bábkormány alatt és vasfüggöny mögött élni? Tudja Jelinek Elfriede és az eszmetársai, hogy a magyarok 1956-ban a világ legnagyobb szárazföldi hadserege ellen harcoltak, hogy kivívják a szabadságukat és a függetlenségüket? Olvasott arról, hogy a forradalom és szabadságharc alatt és után sortüzekkel ezreket mészároltak le, végeztek ki, és ezreket vetettek börtönbe, vertek agyon, tízezreket megfigyeltek, egzisztenciálisan tönkretettek? Tudja, kedves hölgyem, ez a diktatúra nem az, amiről manapság hazánkról a kényelmes fotelból, kávéházakból önök képzelődnek…
Sem az osztrákokat, de a németeket sem bántottuk soha, és nem akartuk fellázítani népüket a törvényes kormányuk ellen. A mérges, megmondó kisebbség nem azok az osztrákok, németek, akik több mint kétszázezer menekült magyarnak adtak 1956 után ideiglenes vagy végleges otthont. Maguk nem azokat az osztrákokat és németeket jelentik, akik hálásak voltak a magyar nemzetnek, amely 1989-ben a szögesdrótot átvágva, a sorompót felhúzva a magyar határnál tízezrével engedte ki az NDK-s menekülteket a szabad világba. Maguk aláírók, lázítani akarók nem azok az osztrákok, németek, akik tisztelik a magyarokat azért, mert bátor tettükkel hozzájárultak a német újraegyesítéshez. Az osztrák, német és a magyar emberek történelmi barátságát nem engedjük besározni.
Önök részben olyan, az önök hazájában élő emigránsoknak hisznek – Paul Lendvai, Imre és Ákos Kertész, valamint társaik –, akik közül többen Rákosi és Kádár diktatúráját kiszolgálták, most pedig a nyugati pénzvilág emberei, haszonélvezői. Vegyék már végre észre, felhasználják és kihasználják önöket! Magyarországon nincs diktatúra, parlamentáris demokrácia van, és az igazságszolgáltatás független. Nem Orbán Viktortól és a mérsékelten jobboldali pártszövetségtől kell félteni Magyarországon a demokráciát, hanem a bolsevista pártdiktatúra (MSZMP) utódpártjaitól, a volt beépített kommunistáktól, leszármazottaiktól, akik valóban vissza akarják csempészni a balliberális hatalmat, amely az ország népének teljes kifosztására, elszegényítésére szövetkezett.
Kérem, ezek ellen fogalmazzanak üzeneteket.