Fotók: MTI - Kovács Tamás

Hosszú ideig tartózkodott a napi politikai aktualitásoktól Orbán Viktor október 23-i ünnepi beszédében, ám ami késett, nem maradt el.

2006-ban puskákkal vadásztak ránk a pesti utcán, kardlappal verték a békés tüntetőket. Az állam fegyveres testületeit a hatalom saját népe ellen használta fel - ezt ma is megtennék, ha megtehetnék - mondta a 2006-os őszi zavargásokra, és az akkor hatalmon lévő MSZP-SZDSZ-re utalva a kormányfő.

Azóta a pufajkát öltönyre, a tovarist Tavaresre (Rui Tavares, a Magyarországról elmarasztaló jelentést tevő európai parlamenti képviselő - szerk.) cserélték, de arra most is készen állnak, hogy az országot átadják a gyarmatosítóknak - folytatta. Szerinte ki kell mondani: a magyar szabadságnak nemcsak hősei, hanem árulói is voltak. Az összes forradalmat külső erők verték le, és mindig voltak segítői. Orbán Viktor azt mondta: látjuk, hogy megint szervezkednek, és megint idegenekkel szövetkeznek, szórják a viszály magvait.

2010 óta nagy dolgok történtek Magyarországon. A döntésekhez senkitől sem kértünk engedélyt vagy jóváhagyást: lett új alkotmány, világnemzet lettünk, nem élünk tovább a nemzetközi pénzügyi rendszer rabjaiként, újraiparosítjuk az országot, a magyar földet magyar kézben tartjuk, megfiatalítjuk nemzetünk fővárosát. Vitákat vállaltunk, és sorra megnyertük azokat. És mit akarunk? Hogy ezt ne lehessen újra elvenni - nyomatékosította.

Ha ezt meg akarjuk őrizni, személyesen kell részt venni a küzdelemben - szólt a téren jelen lévő tömeghez. Szerveződjetek, jelentkezzetek és csatlakozzatok! Lassan de biztosan hadrendbe kell állítani a csapatokat. Készülődjetek! - mondta - hogy be lehessen fejezni, ami 1956-ban elkezdődött. Mindenkire szükség lesz! Nem hihetitek, hogy a kormányotok nélkületek és helyettetek megnyeri a küzdelmet.

A magyarok békés életet akarnak - folytatta a miniszterelnök. Erre utal véleménye szerint a Békemenet neve is. Jól tette a Békemenet, hogy visszaverte a gyarmatosítási kísérletet. Nincs középút. Vagy felszabadítjuk magunkat, vagy nem leszünk szabadok - zárta szavait.

Beszéde elején Orbán Viktor 1956 szellemiségét, és az 1989-1990-es rendszerváltást idézte fel. Mint mondta: 1956-ban az egész szabad világ kalapot emelt és meghajtotta fejét Magyarország előtt. A magyar szabadságharcosok fedték fel, hogy a kommunizmus ki- és megjavíthatatlan.

1956 őszén hirtelen kitavaszodott - jelentette ki. Magyarországon 1956-ban nem lehetett tovább tűrni, mert nem volt mire várni. Ha folytatódik a szovjet világ, semmi nem marad, ami a miénk. Egy büszke, nagyra hivatott, rongyaiban is nagyszerű néphez illően fegyvert ragadtunk. Az akkori hősök tudták, az életüket teszik kockára. Szépek, bátrak és oly fiatalok voltak - mégis odaadták életüket a mi szabadságunkért - fogalmazott.

A kommunizmus koporsójába az első szöget 1956-ban, az utolsót 1990-ben ütötték be. 1989-ben egy év alatt meglékelték a kommunisták uralmát, amelyet az első szabad választáson el is süllyesztettek - mondta.

A Hősök teréről - ünnepi beszédének helyszínéről - szólva Orbán Viktor elmondta: e téren mondtuk ki, hogy a szovjet katonáknak távozniuk kell, hogy szükség van a szabad választásokra, itt mutatták fel a lyukas zászlót, itt született meg a rendszerváltó gondolat. Megjegyezte: szép dolog, hogy sokan gyűltek össze. De tudja, hogy nem csak a múlt, hanem a jövő miatt is.

Mi magyarok tudjuk, hogy van végzet, mely akkor ér utol, ha nem teszünk semmit - fogalmazott ünnepi beszédében Orbán Viktor.