KEDVEZŐ A TENDENCIA, JÓ AZ IRÁNY

A Szabad Európa Vitanapok Ifjúsági Munkahelyek című konferencia előtt Őry Csabával közösen tartott sajtótájékoztatón Czomba Sándor emlékeztetett, az elmúlt 3,5 évben a magyar kormány számos olyan lépést tett meg, mely foglalkoztatási ügyben eredményesnek bizonyult. Annál jobb bizonyíték nem is lehet, mint amit a legutóbbi KSH-statisztikák mutatnak: 4 millió fölé került a foglalkoztatottak száma, amire 1992 óta nem volt példa, és 10 százalék alá került a munkanélküliségi ráta – jegyezte meg.

A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar foglalkoztatási ráta uniós összevetésben évtizedek óta rendkívül alacsony, ezért nem lehet hátra dőlni. Viszont az utóbbi idő tendenciáját figyelembe véve elmondható, hogy Magyarország azon 8-10 uniós ország közé tartozik, amely egyszerre tudja a foglalkoztatást növelni, és csökkenteni a munkanélküliséget – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy az elmúlt 3,5 évben nagyjából 250 ezer új munkahely létesült, ebből több mint 100 ezer a versenyszférában.

Czomba Sándor kifejtette: a fiatalok munkanélküliségi rátája több mint kétszerese a teljes népességének. A 15-24 éves korosztályban 263 ezren dolgoznak, és mint egy 75 ezer a munkanélküliek száma; 24 százalék körül van a munkanélküliségi ráta. Uniós összevetésben a középmezőnyben vagyunk; a legjobb a helyzet Németországban, ahol 8 százalék ez az arány, a legrosszabb helyzetben Görögország van az 58 százalékos rátával – fűzte hozzá.

A fideszes politikus aláhúzta, 2010 augusztusa óta hazánkban folyamatosan nő a foglalkoztatottak létszáma a teljes népességen belül, viszont a 15-24 éves korosztályban 2012 nyaráig csökkenés vagy stagnálás volt megfigyelhető. A kormány ekkor vezette be az első munkahely garancia programot, melynek az volt a lényege, hogy a fiatalok gyakorlatot szerezzenek, ezért a munkáltató támogatást kap, ha alkalmazza őket. Csak ezzel az egy programmal az elmúlt nagyjából 2 évben több mint 16 ezer pályakezdő fiatal találta meg a munkalehetőségét – tette hozzá. A politikus felhívta a figyelmet a munkahelyvédelmi akcióterv fontosságára is, mely több mint 120 ezer fiatalnak jelentett segítséget.

Az államtitkár közölte, az EU is érzékelte, hogy a fiatalok munkanélkülisége komoly probléma, ezért a következő uniós költségvetési ciklusban 2014 és 2020 között Ifjúsági Garancia néven olyan program indul, ami elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben élő fiatalokat segíti. Ez a program hazánkban 4 régiót érint, a keretösszeg 15 milliárd forint 7 évre. Czomba Sándor szerint nem túl nagy ez az összeg, ezt még ki kell egészíteni hazai forrásokkal.

Czomba Sándor beszámolt arról is, hogy azt tervezik, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban a foglalkoztatási célokra rendelkezésre álló 600 milliárd forintból 200 milliárdot kifejezetten a fiatalok, 15-24 éves korosztály foglalkoztatásának a bővítésére fordítanának. A 200 milliárd forint a következő hét évben mintegy 150 ezer fiatal munkába állását segítheti – tette hozzá. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország már régóta alkalmazza az unió által javasolt eszközöket a fiatalok foglalkoztatásának a bővítéséhez.

Őry Csaba aláhúzta, hazánk a foglalkoztatás terén a sikeres országok közé tartozik, az elért eredmények alapján mintául szolgálhat más uniós országok számára is. Nem mondható, hogy minden gond megoldódott, de jó a tendencia, és fokozatos előrelépés mutatkozik – tette hozzá. A néppárti európai parlamenti képviselő arról is beszélt, hogy az Ifjúsági Garancia program keretében a következő hét év alatt a tagállamok számára 6 milliárd euró áll rendelkezésre. Őry Csaba szerint az első egy-két év alatt kellene felhasználni ezt az összeget, hogy lökést adjon a fialok foglalkoztatásának. 

(fidesz.hu)