EGYRE TÖBB REMÉNYT ÉS INSPIRÁCIÓT ADHATUNK FIATALJAINKNAK

Orbán Viktor a szegedi ELI lézeres kutatóközpont alapkőletételén elmondta: azon a helyen, ahol korábban Magyarország megszállásának és elnyomásának egyik bázisa volt, hamarosan hazánk gazdasági és szellemi felemelkedésének erődítménye áll majd. Emlékeztetett: a rendszerváltáskor azt a célt tűztük ki, hogy felépítsük a XXI. század Magyarországát a XX. századból itt maradt romok helyén. Ez a beruházás célkitűzéseinket méltó módon szimbolizálja – fűzte hozzá.

Orbán Viktor a magyar közreműködéssel megvalósuló lézerközpontról elmondta, hogy az lesz a világ első olyan szerkezete, amellyel a fény és az anyag kölcsönhatását az eddigi legnagyobb intenzitással lehet majd vizsgálni. A berendezés gyakorlati hasznosítását érintve kifejtette: az ultragyors fizikai alapfolyamatok mellett, biológiai, orvosi és az anyagtudományok területén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi lehetővé. „Vagyis érthető módon fogja szolgálni az emberek javát” – mutatott rá. 

Egy országban az ilyen fejlesztések úgy valósulnak meg, hogy az egyik kormány elülteti, a másik megöntözi, a harmadik learatja – fogalmazott, megjegyezve, hogy „ez itt a középső szakasz, s ha jól látom, megöntözni jöttünk ezt a beruházást”. Ennek kapcsán a miniszterelnök hangsúlyozta: „megköszönhetjük a szocialistáknak, hogy 2009-ben bíztak bennünk annyira, hogy meg fogjuk valósítani ezt a beruházást”. 

Orbán Viktor beszédében aláhúzta: az európai együttműködéssel megvalósuló projekt, vissza nem térő alkalom a magyar tudományos élet számára. „A magyar tudomány egyik büszkeségének alapkövét tesszük itt le” – mondta.

A kormányfő szerint ugyanakkor nem véletlen, hogy hazánkban valósul meg a beruházás. Indoklásként kifejtette, hogy a Szegedi Tudományegyetem a nemzetközi rangsorokban rendre a kiválók között szerepel. „Egy ilyen hátterű egyetem nélkül ez a beruházás nem valósulhatott volna meg” – fűzte hozzá. Egyúttal kiemelte, hogy mi, magyarok sokszor bizonyítottuk már, hogy méltóak vagyunk jelentős tudományos intézményekre.

„Bizonyítottuk ezt a múltban a tudományos eredményeink és találmányaink hosszú sorával, világszerte híres magyar lángelmék és kevésbé ismert kutatók, feltalálók sokaságával” – fogalmazott. Ennek kapcsán megjegyezte: váratlan és szokatlan ötletekben Magyarországon sosem volt hiány, merész újításokat is ismerünk, amelyek a magyarokhoz kötődnek.

Szavai szerint büszkék lehetünk arra, hogy rendszeresen előállunk intuitív és innovatív elgondolásokkal, „melyek eleinte megrökönyödést váltanak ki, mint egy Rubik kocka, de később kivívják mások elismerését is ”. Példaként a számítógépet, a golyóstollat és a presszókávéfőző-automatát említette.

Magyarország egyre inkább visszaszerzi nemzetközi tekintélyét, és korábbi bukásai után évről évre figyelemre méltó teljesítményt ér el – hangsúlyozta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy számos területen vannak imponáló eredményeink is.

Magyarország erősödését a miniszterelnök a magyar gondolkodásmóddal magyarázta. Ennek kapcsán közölte: 2010-ben azokhoz a hagyományokhoz nyúltunk vissza, amelyek a magyarokat a tudomány, a gazdaság, sőt a politika terén is sikeressé tették.

„Nincs nekünk semmi bajunk az Európai Unióval, csak nem hisszük, hogy ugyanaz a gazdaságpolitika lehet egyszerre jó Nagy Britanniának, Svédországnak meg Magyarországnak” – mutatott rá. „Ehelyett inkább megpróbáltuk megtalálni azokat a szempontokat és érdekeket, amelyekkel leginkább hasznára lehetünk hazánknak” – fűzte hozzá.

Újra van hitünk, kezd megjönni az önbizalmunk, visszatér az önbecsülésünk, és így egyre több reményt és inspirációt adhatunk fiataljainknak is – szögezte le a kormányfő.

A magyar gazdaság fejlődéséről szólva úgy fogalmazott: ma hazánkban már nem recesszióról, hanem gazdasági növekedésről beszélhetünk. Hozzátette, hogy a magyar növekedés az uniós növekedés felett lesz, akárcsak 2013-ban.

Végül a Magyar Tudományos Akadémia és a kormány együttműködéséről szólva, kijelentette: a válság közepén a tudományos életnek nyújtott támogatásért cserébe egy programot kaptak az akadémiától, melynek eredményeként jelentős forrásokhoz jutott a magyar tudományos élet csúcsszerve. Egyúttal köszönetet mondott az MTA elnökének a Lendület programért, amely lehetővé tette a külföldön dolgozó magyar kutatóknak, hogy hazatérve bebizonyítsák, Magyarországon is lehet egy tudományos kutató sikeres.

(fidesz.hu)