EGY MAGYAR VILÁG ÉS EGY MAGYAR ÜGY VAN

Azzal kapcsolatban, hogy a Kárpát-medencei szakképzés lehet a következő év központi programja, Potápi Árpád beszédében kiemelte: fontos, hogy a szakképzés területén meglévő Kárpát-medencei együttműködést még jobban összehangolják, a kapcsolatrendszert megerősítsék. Célként jelölte meg az elkövetkező négy évre a határon túli kis- és középvállalkozások megerősítését is.   

Az államtitkár értékelése szerint a nemzetpolitika a kormány sikeres területei közé tartozott az elmúlt négy évben, óriási sikereket értek el, és most a "finomhangolás", a kisebb területek felé fordulás következik. Ez legalább annyira nehéz lesz, mint az elmúlt négy évben volt, de a munkára mindenkire, határon túli civil és társadalmi szervezetekre, egyházakra is számítunk - hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy szimbolikus, egyúttal óriási jelentőségű jogszabályok születtek az elmúlt négy évben. Máig 640 ezren igényeltek állampolgárságot a világ minden részéről. Az igényléseket tekintve első helyen az erdélyiek állnak, őket követik a vajdasági magyarok. Több mint hatszázezren már állampolgársági esküt is tettek - jelezte. A jövőről szólva Potápi Árpád kiemelte: 2018-ig egymillió új magyar állampolgárról szeretnének beszélni. Arra számít, azok fognak állampolgársági esküt tenni, akik eddig nehezebben jelentkeztek. Mindent meg kell tenni, hogy számukra is biztosítsák ennek lehetőségét - mondta.   

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke nyitóelőadásában elmondta: az általuk kidolgozott Kárpát-haza fejlesztési koncepció a magyar Országgyűlés által elfogadott területfejlesztési koncepcióra épül 2030-as kitekintéssel, kiegészítve külhoni elképzelésekkel. Szerinte az elmúlt négy évben a határokon átívelő nemzetegyesítés jegyében megszülettek "a lelki és közjogi törvények". Kitért a nemzeti összetartozásról szóló jogszabályra, a kettős állampolgárságra, a választójog kiterjesztésére, majd szólt az új alaptörvényről, amely rögzíti a külhoni magyarok iránti felelősségvállalást, és nemzeti, keresztény gyökerekre építi a magyarság jövőjét. Mindenkinek küldetése van, és az egyéni felelősségvállalás összegzéséből születik a közösségi cselekvés - fogalmazott.   

Ismertetve a kutatóintézet eddigi tevékenységét, Szász Jenő szólt arról is, hogy minden nemzetnek meg kell védenie a saját nyelvét, s minden gazdasági és természeti erőforrásnál "fontosabb a magyar ember".    A nemzetegyesítés azt jelenti, hogy összefüggő Kárpát-medencei rendszereket építenek ki az élet minden területén - rögzítette Szász Jenő.  Az elnök szorgalmazta az uniós források magyar-magyar "építkezésre" történő fordítását is, majd kiemelte: "egy magyar világ és egy magyar ügy van".   

A Megyei Jogú Városok Szövetségét vezető Kósa Lajos a fórumon Kárpát-medencei gazdasági integrációt szorgalmazott. A Fidesz alelnöke kiemelte: a történelem azt mutatja, Magyarország akkor volt világgazdasági szempontból fontos állam, akkor tudott felzárkózni Európa élvonalához, amikor Kárpát-medencei gazdasági integrációban gondolkodott.   

Debrecen polgármestere szerint most is erre van szükség, a Kárpát-medencei városok közötti együttműködés pedig ennek a motorja lehet, ezért azt ösztönözni kell. Utóbbira példaként említette Debrecen és Nagyvárad együttműködését. Hangsúlyozta: a városok közötti kooperáció tartósabb, mint a kormányok közötti.   

Jakab István, a parlament alelnöke köszöntőjében - Kövér László házelnök üdvözletét tolmácsolva - arról beszélt, bár a 20. század darabokra szakította a magyar nemzetet, az előző kormányzati ciklusban megszülettek azok az intézkedések, amelyek célja az volt, hogy a világban széttagoltan élő magyarok önazonosságukat megőrizve gyarapodhassanak. Az állampolgárság kiterjesztése után a következő nagy feladat egy új nemzetpolitikai stratégia megalapozása, majd az ennek megvalósításához szükséges gazdasági lépések lesznek - mondta.   

Horkay Nándor, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kutatási Stratégiai és Koordinációs Igazgatóságának vezetője a rendezvényen bemutatta A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 című dokumentumot. A koncepció ismertetése előtt felhívta a figyelmet arra, hogy tíz év alatt 1,1 millióval csökkent a Kárpát-medencében magukat magyarnak vallók száma, továbbá kiemelte azt is, hogy a Kárpát-medencéből való kivándorlás drámai mértékű.

Az új nemzetpolitikai paradigma alapeleme a nemzetegyesítés, amelynek alapja a Kárpát-medencei társadalmi-gazdasági integráció - mondta Horkay Nándor, aki egyúttal célként fogalmazta meg a Kárpát-medencei magyar fejlesztési ügynökségek létrehozását, az ágazati szakpolitikák kiterjesztését a külhoni magyar térségekbe és a külhoni intézmények fejlesztését. 

A kutatóintézet Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóságának vezetője A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014-2020 című dokumentumról számolt be. Molnár György fontosnak nevezte a nemzeti erőforrások egyesítését uniós fejlesztési forrásokkal, aminek vezérfonalát a magyarországi operatív programok szintjéről kell meghatározni. Szólt arról is, hogy létrehozták a Kárpát-haza fejlesztési hálózatot, és szakértői bázis jött létre, utóbbiba mintegy 300-an már regisztráltak. Jelezte: kormányhatározatot állítottak össze az együttműködés lehetséges formáiról, bár a döntés még nem született meg, de céljuk, hogy ezt "kieszközöljék". 

(MTI-fidesz.hu)