Bankreggelik, a bőrünkre

Az MSZP szerint „nagyon durva gesztus” a bankokkal szemben a kormány részéről, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartellgyanúval eljárást indított több hazai pénzintézet ellen – jelentette ki sajtótájékoztatóján Tukacs István szocialista országgyűlési képviselő. Na nem most. Pont két évvel ezelőtt. A szocialisták azért támadták a kormányt, mert állítólag „megszegte az ígéretét”: már éppen békült volna a végtörlesztéssel vérig sértett bankokkal, amikor alattomosan a hátukba döfte a GVH kését. Így bizony soha az életben nem lesz itt megállapodás a bankokkal, és ismét a sanyargatott nép jár majd rosszul. Tukacs István még azon is kesergett egy sort, hogy razziázgatás helyett inkább a devizahitelesek gondját kellett volna megoldania a kormánynak (úgy en bloc), de az bezzeg nem ment nekik. Ellenben jól felbőszítették a bankokat, aminek sehogy sem lesz jó vége, mert közben meg itt állnak a „becsapott” emberek. Jellemző, hogy az egész GVH-vizsgálatról annyi jutott az MSZP eszébe, hogy a kormány megint „megszegi az ígéretét”. Az „Igazság, Biztonság, Szabadság és Jólét” pártjának szemlátomást eszébe sem jutott, hogy a versenyhivatal vizsgálatának esetleg bármilyen alapja is lehet, netán az összehangolt kamatemelések és a végtörlesztés kollektív akadályozása mögött szándékosság is meghúzódhat. Az MSZP azonnal a bankok oldalára állt. Már a vizsgálat lefolytatása előtt.

Most pedig nem nagyon nyilatkoznak. Ami, ugyebár, érthető. Mégiscsak kínos lenne felemlegetni, hogy a tények ismerete nélkül, vakon a bankoknak adtak igazat – a lakosság ellenében. A GVH által felvonultatott bizonyítékok ismeretében ma már érthető a bankszövetség akkori szűkölése. A 9,5 milliárdos bírságot érő két reggelizgetés (reggelinként 4,25 milliárd forint) alatt ugyanis olyan adatokat is megosztottak egymás között, amelyek elvileg a legféltettebb üzleti titkoknak minősülnek. Beavatták egymást abba, hogy kinél mennyi a végtörlesztés „veszélyének” kitett hitel, hányan érdeklődtek a fiókoknál, és milyen drága forintkamatot kellene gyorsan bevezetni, hogy a devizahitelüket kiváltani szándékozókat ebben megakadályozzák. A GVH begyűjtötte a reggelizgető bankár urak két kávé közt lefirkantott feljegyzéseit, ahol ott állnak a konkrét számok, az alkalmazandó közös stratégia, sőt, a kamatemelés kívánt mértéke is. Egy precíz OTP-s főosztályvezető úr még jegyzőkönyvszerűen le is írta: „abban mindenki egyetértett, hogy a hitelek tömeges kiváltása a teljes szektorra nézve hátrányos, így próbáljuk ennek intenzitását minél alacsonyabban tartani”.

Ekképp is cselekedtek. A lakosság egyik napról a másikra azzal szembesült, hogy a reggeli után egy héttel több vezető pénzintézet közel azonos időpontban jelentősen drágította a forinthiteleket, és korlátozta az olcsóbb hitelek hozzáférését. Hát igen. Ezt nevezik kartellezésnek. És ha megnézzük, hogy minden mesterkedés ellenére még így is 170 ezren végtörlesztettek, akkor látjuk, hogy jogos volt a bankok aggodalma. Sokat buktak, és ha nincs a titkos megállapodás, még ennél is több lett volna a profitveszteségük. A reggelik borsos ára tehát még így is megérte nekik. És gazdagabbak lettek egy tapasztalattal: bajban ismerszik meg a barát. Az MSZP-re akkor és most is számíthatnak.