„AZ ELMÚLT NÉGY ESZTENDŐBEN TÖRTÉNELMI ÁTTÖRÉST ÉRTÜNK EL”

2014.04.25 13:05

2014.04.24

Amennyiben elfogadjuk, hogy nincs határon túli magyar, csak egy magyar ember van, amit már az alaptörvény is kifejez, akkor igenis kölcsönösen beleszólhatunk egymás belügyeibe – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Újvidéki Rádiónak adott, csütörtök reggel sugárzott interjújában.

Hozzátette: amikor Magyarország segít Szerbiának az európai uniós csatlakozás során, akkor egyben az ott élő magyaroknak is segít abban, hogy európai polgárokká válhassanak, annak minden előnyével. Ebben a viszonyban azonban maghatározó elem az, hogy az ottani magyar közösség milyen bánásmódban részesül. 

A szerb-magyar megbékélés például a biztató kezdet után kicsit lelassult – adott hangot csalódottságának a házelnök. Mély gyökerű problémákról van szó. Még nincs arról szó, hogy a délvidéki magyarság legalább jogi értelemben – a valahai kollektív bűnösség alapján történő jogfosztottság megszüntetésével - egyenrangú polgárává válhatott volna Szerbiának.    
 

„AMIKOR EGY MAGYARORSZÁGI POLITIKAI PÁRT MEGALKOTJA SAJÁT POLITIKAI PROGRAMJÁT, ABBÓL SEMMIKÉPPEN SEM HAGYHATJA KI AZ ELSZAKÍTOTT TERÜLETEKEN ÉLŐ KÖZÖSSÉGEKET”
Arról sincs szó, hogy a megvalósult autonómiamodellt befejezett történetnek tekintenénk, egy olyan autonómiának, ami valóságosan megadja az önrendelkezés lehetőségét az ottani magyar közösségnek – mondta, majd hozzáfűzte:  szimpátiával tekintünk azokra a nyilatkozatokra, gesztusokra, amelyeket a szerb vezetés tesz az ottani magyar közösség irányába, de mi azt szeretnénk, ha kicsit nagyobb sebességre tudnánk kapcsolni, különösen Szerbia európai uniós törekvéseinek a tükrében”.    

Arra a felvetésre, hogy csupán egy képviselői mandátum múlott a határon túli szavazatokon az április 6-i országgyűlési választáson, Kövér László úgy reagált: több is múlhatott volna, ha még többen regisztráltak és szavaztak volna. Egyrészt ezen az egy mandátumon is múlhatott a Fidesz-KDNP kétharmados győzelme, másrészt ez azt is jelenti, hogy ezentúl, amikor egy magyarországi politikai párt megalkotja saját politikai programját, abból semmiképpen sem hagyhatja ki az elszakított területeken élő közösségeket – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.    

"Az elmúlt négy esztendőben történelmi áttörést értünk el. Nem csak a viszonyítási ponthoz képest, ami mindannyiunk számára 2004. december 5-e, az a morális és politikai mélypont, amelyet az előző, Gyurcsány Ferenc vezette MSZP-SZDSZ koalíció jelentett, hanem a Trianon óta eltelt majdnem száz esztendő nézőpontjából nézve is. Először fordult ugyanis elő, hogy minden magyar, bárhol élt a világon, szavazhatott a magyar nemzetgyűlésbe, a magyar országgyűlésbe bekerülő képviselők személyéről. Azt gondolom, hogy szimbolikus értelemben, közjogi tekintetben a határokon átívelő nemzetegyesítés megtörtént, befejeződött. 

Amit most tennünk kell, az kevésbé lesz látványos, de legalább ilyen nehéz vagy még nehezebb lesz” - magyarázta.  Olyan aprómunkára kell vállalkoznunk, amely igazán eggyé teszi a nemzetet" – fűzte még hozzá.

 

(MTI-fidesz.hu)