A BŐVÍTÉS A NEMZETI SZUVERENITÁS ÚJABB ÉPÍTŐKOCKÁJA

A nemzetgazdasági miniszter szerint a paksi atomerőmű bővítése Magyarország nemzeti szuverenitásának újabb építőkockája, amely olcsó energiát, új munkahelyeket, a gazdasági növekedés gyorsulását, növekvő adóbevételeket és energiafüggetlenséget hoz az országnak. Erről Varga Mihály beszélt hétfőn az Országgyűlésben, a paksi bővítésről szóló előterjesztés általános vitájában.

A Magyarország és Oroszország közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködéssel kapcsolatos egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat kapcsán a tárcavezető hangsúlyozta: Oroszország részvétele a projektben "kifejezetten indokolt", hiszen Paks I. is orosz technológiával épült és "most is összetalálkoztak" a két ország érdekei, hiszen Magyarországnak szüksége van olcsó áramra, Oroszországnak pedig szüksége volt egy referencia-erőműre.

Hozzátette: igen kedvező feltételeket sikerült elérni a tárgyalásokon, hiszen olcsó, euró alapú hitelt nyújt az orosz fél 30 éves futamidőre, amiből egy termelő beruházás valósul meg, vagyis jelentősen nő az állami vagyon. Emellett kiemelte a minimum 40 százalékos hazai kivitelezési arányt a beruházásban.

Varga Mihály elmondta: számításaik szerint az építkezés önmagában a hazai GDP 0,7-0,8 százalékos növekedését jelenti és százmilliárdos nagyságrendű adóbevételt eredményez. Kiemelte: már most is van megfelelő kapacitás a hazai rész elvégzésére. Szavai szerint jelenleg is 160 olyan cég van az országban, amely képes partnerként részt venni a bővítésben, de 290-300 olyan cég is van, amelyek technológiai megújulással képesek lesznek részt venni. Emellett a beruházás munkahelyek tízezreit eredményezheti, amelyek ráadásul magasan kvalifikált, jól fizetett munkahelyek lesznek.

Varga Mihály arról is beszélt: a jelenlegi kormány egész gazdaságpolitikáját a nemzeti szuverenitás és döntésképesség visszaállítása vezérli. Úgy fogalmazott: "a magyarok nem akarnak kiszolgáltatottak lenni a saját hazájukban", ezért a kormány "amennyire lehet" visszaadja a magyar gazdaság függetlenségét.

Szerinte a paksi bővítés is erről szól, hogy olcsó energiát tudjanak adni a háztartásoknak és a gazdasági életnek.

A miniszter meglepőnek nevezte "a baloldali ellenzék kirohanásait" a bővítés ellen, hiszen 2009-ben az erről szóló szándéknyilatkozatot az akkori baloldali kormány terjesztette az Országgyűlés elé. Kiemelte, hogy a Fidesz már akkor is támogatta ezt, mert akkor is azt gondolták, mint most: az iparnak, gazdaságnak, háztartásoknak 2020 után is szüksége lesz olcsó energiára.

Felidézett egy 2009-ben készült felmérést, amelyben a megkérdezetteknek csak 10 százaléka utasította el a nukleáris energia mértékének növelését az országban, ezért szerinte országosan is igen magas a társadalmi elfogadottsága a bővítésnek.

Kiemelte: azért sem érti a baloldal tiltakozását, mert az MSZP elődpártja döntött Paks I. felépítéséről, és ez jó döntés volt, hiszen az atomerőműnek köszönhetően sosem voltak áramkimaradások az országban, és igazi, mindig elérhető közmű lett a villamosenergia-szolgáltatás.

Balla Mihály, a Fidesz egyik vezérszónoka az általános vitában hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás utáni történelem egyik legnagyobb infrastrukturális beruházása lehet a paksi atomerőmű bővítése, amely 3 milliárd eurónyi megrendelést jelent a magyar vállalati szektornak és milliárdos adóbevételt az országnak.

Hozzátette: a mostani kapacitások sem képesek az ország energiaigényét lefedni, a szükséglet 62 százalékban fosszilis energiahordozók importjára támaszkodik. Jelezte, hogy a most működő blokkok 2032 és 2037 között állnak le, újak építése pedig legalább 11 év.

Balla Mihály elmondta, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok azért is voltak sikertelenek, mert az ország nem volt elég versenyképes a magas energiaárak miatt. Ezzel szemben most a harmadik rezsicsökkentésről tárgyalnak. A képviselő közölte: a vállalkozások számára is csökkenteni kell az energiaárakat, hogy versenyképesek legyenek.

Felidézte, hogy 2013 januárja óta folytatnak egyeztetéseket az orosz partnerrel, augusztustól pedig a kormányon belül munkacsoport is foglalkozott az üggyel. Az egyezményt még egy 2009-es felhatalmazás alapján folytatták és a 2011-es energia-stratégiában is fontos szerepe van Paksnak, így a kormány betartotta az eljárási rendet.

Puskás Imre, a Fidesz másik vezérszónoka arra tért ki, hogy valójában csak az LMP-frakció elvi álláspontja helyezkedik szembe a kormányzatival, azonban az magával az atomenergiával megy szembe.

Hozzátette: Paks bővítéséről az előző kormányzat is döntött, de két hónap múlva választások vannak, ezért úgy gondolja az ellenzék, hogy szembe kell helyezkedni ebben az ügyben a kormánnyal.

A képviselő elmondta még, hogy a világban emelkedik az energiaszükséglet, a leálló két blokk teljesítményét pedig az energiafüggőség csökkentése miatt pótolni kell.

(MTI - fidesz.hu)