A balliberális országfosztás nyomában

Ma sajtótájékoztatón mutatta be a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a nemzeti vagyon 2006 és 2010 közötti kezelését. Csizmadia László, a CÖF alapítója és ifj. Lomnici Zoltán, a szervezet jogi szakértője az Állami Számvevőszék jelentése kapcsán, valamint a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány 2010-es büntetőfeljelentése alapján számolt be a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztályának folyamatban lévő nyomozásáról, amelynek első határideje 2010. november 16. volt. A büntetőeljárás nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében folyik.

Az országgyűlési választások évében a választópolgároknak joguk van benézni a kulisszák mögé, és meglátni, hogy az ismét hatalomra törő pártok és vezetőik közül azok, amelyek-akik 2002 és 2010 között már részt vettek a hatalomgyakorlásban, vajon hogyan kezelték a rájuk bízott nemzeti vagyont. Ismernünk kell a folyamatot, amely az erkölcs és a jog szabályainak felrúgásával végül a 2008-as társadalmi és gazdasági csődhelyzetbe torkollt. Csizmadia László és ifj. Lomnici Zoltán lapunkhoz eljuttatott szakmai állásfoglalásának az a célja, hogy ebben segítséget nyújtson. Az állampolgároknak információkra van szükségük ahhoz, hogy a tavasszal képesek legyenek eldönteni, vajon érdemesek-e a bizalomra ugyanazok a politikusok, akik az előző ciklusban tönkretették az országot.

Szándékos káosz

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapításaira alapozva, azt kívánják bizonyítani, hogy a 2007-es vagyontörvény elfogadtatásával, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és elődszervezetei közötti vagyonmozgások ürügyén az előző kormányzat szándékosan káoszt idézett elő, megakadályozva ezzel az átlátható elszámolást a nemzeti vagyonnal. Ez a Gyurcsány–Bajnai–Mesterházy–Veres nevével fémjelzett hatalomgyakorlás időszaka, amikor váratlanul Szilvásy György volt titokminiszter került az MNV Zrt. humánpolitikai főigazgatói székébe. Talán megkockáztatható az az állítás, hogy ez a tény önmagában nyilvánvaló nyomásgyakorlást jelentett az érintett szervezetek munkavállalóira. A 2007-ben megszavazott vagyontörvény új alapokra helyezte az állam tulajdonát képező javak kezelésével és gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat. A korábbi, három elkülönült intézményből álló rendszert – vagyis az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-t, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet – a törvény megszüntette, és a korábban ezen szervezetek tulajdonában álló nemzeti vagyont az MNV Zrt.-re mint a felsorolt elődszervezetek jogutódjára ruházta át.

A törvény ezen intézkedéseinek végrehajtása során vált a jövő számára követhetetlenné a nemzeti vagyon sorsa, és szinte bizonyíthatatlanná a vele kapcsolatos esetleges bűncselekmények, így például a hűtlen kezelés ténye.

A lényeg a vagyontörvény

„Az államot – mint tulajdonost – a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, illetve az irányítása alatt álló vagyonkezelő szervezet (MNV Zrt.) személyesíti meg, az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a tanács az állami vagyonkezelő szervezet útján gyakorolja. Az MNV Zrt. száz százalékban állami tulajdonban van, a közgyűlési és részvényesi jogokat az állami vagyonért felelős miniszter (pénzügyminiszter) gyakorolja” – idézték az elemzésben. Hozzátéve, hogy a törvény átmeneti rendelkezései egyértelműen kijelölték az intézményi átalakulás felelőseit és az elvégzendő feladatokat. Íme: „Az MNV Zrt. az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál és más gazdálkodó szervezeteknél köteles érvényesíteni a cégvezetés felelősségét, valamint a közérdek érvényesülését biztosító vagyongazdálkodást.”
Ezek szerint tehát az elődszervezetekkel kapcsolatos elszámoltatási feladatot és a felelősöket a törvény pontosan meghatározta, és a jogszabály azt is előírta, hogy az új szervezet – vagyis az MNV – cégbejegyzésére irányuló kérelmet az állami vagyonért felelős miniszter (a pénzügyminiszter) köteles benyújtani a cégbíróságnak.

Feljelentés: hűtlen kezelés

A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) az Állami Számvevőszék vizsgálati anyagai alapján már 2010-ben feljelentést tett a Fővárosi Ügyészségen. Azt az ügyészség megalapozottnak találta, és 2010. szeptember 16-án elrendelte a nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. A Fővárosi Főügyészség a nyomozás határidejét első körben 2010. november 16. napjában jelölte meg.
Az ügy súlya, hatalmas társadalmi és gazdasági jelentősége nem szorul bizonyításra. Ugyanakkor a CÖF és a CÖKA úgy vélte, kénytelen nyilvánosan is hangot adni azon álláspontjának, hogy az igazságszolgáltatás malmai hihetetlenül lassan őrölnek. A 2010-ben elrendelt nyomozás ugyanis azóta is folyik, a véleményük szerint elkerülhetetlen felelősségre vonás pedig egyelőre nem körvonalazódik. Ezért döntött úgy a CÖF és a CÖKA mint a közügyek átláthatóságáért felelősséget érző civilszervezet, hogy a társadalom nyilvánosságának bevonásával, az ÁSZ 2008-ban és 2009-ben e tárgykörben készült nyilvános jelentéseinek széles körű megismertetésével segítséget nyújt a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztályának az igazság kiderítéséhez és a nyomozás mielőbbi befejezéséhez. Fontosnak tartja ugyanis, hogy legyen következménye annak, ha volt olyan – egy vagy több – személy, aki valóban bűncselekményt követett el, hűtlenül kezelte az állami vagyont.
Az igazságszolgáltatás lassúsága egy szint után már a demokrácia alapintézményeinek érvényesülését veszélyezteti. Azzal a következménnyel járhat például, hogy a jogállamiság és a demokrácia formális keretei ellenére elszámoltatás nélkül kerülhetnek vissza bukott politikusok hatalmi pozíciókba.

A tények

Az ÁSZ már a Gyurcsány–Bajnai-kormányzás, illetve Mesterházy Attila államtitkárkodása idején, azaz a szocialista-liberális parlamenti jogalkotás időszakában súlyos megállapításokat tett. Jelentésében 2007-ben felhívta a döntéshozók figyelmét „a vagyontörvény és kapcsolódó jogszabályok pontatlanságára”. Megállapította: „a kormány előzetesen koncepcionális javaslatot nem tárgyalt, a gazdasági hatásokat nem számszerűsítették, nem készült hatástanulmány. A következmény az el nem, illetve a törvényes határidőig el nem végzett feladatok, a jogszabályoknak való nem megfelelés, a felelősségre vonás elmaradása volt.” Az idézett megállapításokat az ÁSZ jelentése Veres János pénzügyminiszternek címezte, ő azonban ezeket nem hasznosította, annak ellenére sem, hogy pénzügyminiszterként ő volt a közgyűlési és részvényesi jogok gyakorlója az MNV-nél. Kérdés az is, hogy a kormány egészének működéséért felelős miniszterelnök miért mulasztotta el minisztere felelősségének vizsgálatát.

A vagyontörvény részletesen taglalta az MNV Zrt. létrehozásának feladatait, illetőleg az elődszervezetek – ÁPV Zrt., Kincstári Vagyonigazgatóság (KVI) és a Nemzeti Földalap (NFA) – feladatátadásával kapcsolatos teendőket. E szerint a feladat végrehajtása érdekében az ÁPV, a KVI és az NFA a számviteli törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján a szervezet tevékenységét lezáró beszámolót, vagyonmérleget és azt alátámasztó vagyonleltárt készít 2007. december 31-i fordulónappal. Elvégzi mindazon feladatokat, melyet számára a számviteli vagy egyéb jogszabályok előírnak. A folyamatban lévő ügyekről tájékoztatást készít. A hatályos szerződéseiről jegyzéket készít, és azok iratanyagát átadásra előkészíti. Továbbá a folyamatban lévő ügyek iratairól, valamint a minősített adatot tartalmazó iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattárakat az átadásra előkészíti.

Az ÁSZ megállapítása

Az ÁSZ jelentése megállapítja, hogy a törvény előírásai ellenére e kötelező feladatokat nem hajtották végre, az elődvállalatoktól a felelős vezetőket büntetőjogi felelősségvállaló nyilatkozat nélkül, hiteles, auditált és aláírt mérleg elkészítésének figyelmen kívül hagyásával és leltározás nélkül engedték el. Kiemelten súlyos mulasztásnak tekintendő, hogy a cégbíróság a számviteli és pénzügyi törvény előírásait be nem tartva a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt ötvenmillió forint jegyzett tőkével bejegyezte, holott az MNV-nek auditált induló mérlege a bejegyzés idején nem volt. Árnyalja a tényeket, hogy a később mégiscsak elkészített nyitómérleg első körben 1771 milliárd forintban állapította meg a vagyonértéket, majd az összeget bő nyolcszorosára, 15 960 milliárd forintra módosította.

Csizmadia László és ifj. Lomnici Zoltán szerint adódik a kérdés, kinek az utasítására történt a jogi előírásokat figyelmen kívül hagyó cégbejegyzés. És egyáltalán: hogyan történhetett meg a nyilvántartásba vétel, hiszen – mint az ÁSZ később megállapította – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2008-as beszámolójában sincs utalás arra, hogy a részvényesi jogok gyakorlója döntött volna a társaság vagyonának elfogadásáról. És ez a – minden cégbejegyzés legalapvetőbb feltételét képező – döntés még 2009. május 31-ig sem született meg.
Az ÁSZ ezért már a 2008-as jelentésében felszólította a pénzügyminisztert: „Kezdeményezze a szükséges felelősségre vonást, akik miatt az úgynevezett »elődszervezetek« és az MNV Zrt. éves beszámolóinak törvényessége, hitelessége, a felelősség megállapítása nem volt biztosított.”

A CÖF tudomása szerint sem kezdeményezés, sem felelősségre vonás nem történt. Leszögezték, szükségesnek tartják a felelősség megállapítását, a felelősök elszámoltatását, annak érdekében, hogy a választókat félrevezető bukott politikusok ne térhessenek vissza a hatalomba. A CÖF és a CÖKA által nyilvánosságra hozott, a nemzeti vagyon elherdálását valószínűsítő ÁSZ-jelentések tényeket tartalmaznak. Ezek pedig lehetővé teszik a választópolgárok számára az erkölcsi ítélethozatalt – a szavazófülkében.